Folytatjuk a sorozatot az Isten képére teremtett emberről. Legutóbb arról volt szó, hogy Isten az emberrel közösségben akar élni, de a bűneset miatt ez csak azokkal lehetséges, akik újonnan születnek. Most azt nézzük meg az Igéből, hogy Isten az embert munkatársának teremtette, de a bűneset miatt csak az újonnan születettek lehetnek a munkatársai. Azok, akik Vele közösségben élnek.

Alapige, 1Kor 3,9a: Mert Isten munkatársai vagyunk – mondja Pál apostol magára és Apollósra utalva. De az Igéből az is világos, hogy Isten minden gyermeke lehet az Úr munkatársa.

A következőkről szólok: 1. Szolga vagy munkatárs? 2. Miből látszik, hogy Isten az embert munkatársának teremtette? 3. A munkáról és Isten munkatársairól.

1.) Szolga vagy munkatárs?

Olv. 1Kor 3,5-9. Az 5. v.-ben Pál szolgának nevezi magát és Apollóst: Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek. Ugyanakkor a 9. versben Isten munkatársának nevezi magát és Apollóst. Ebben nincs semmi ellentmondás. Az Ige a Fiút, J. Kr.-t is Isten szolgájának nevezi. Ézs 42,1-3: Íme az én szolgám, akit gyámolítok, az én választottam, akit szívem kedvel, Szellememet adtam ő belé…. Nem kiált, és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki.

Természetesen a fiak is szolgálhatják az Atyát, és az Atya értékeli ezt. Mal 3,17b: kedvezek nekik, amint ki-ki kedvez a maga fiának, aki szolgálja őt.

A tékozló fiú bátyja nem jól állt a szolgálathoz, mert azt mondta az apjának: Luk 15,29b: Íme, ennyi esztendőtől fogva szolgálok neked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nekem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vigadjak. Az apa így felelt: Luk 15,31b: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd! Ez a fiú nem értette, hogy minden az övé, tehát magának dolgozik, amikor az apjának szolgál. Ezt mi is jegyezzük meg! Mikor az Úrnak szolgálunk, mint fiak, nekünk is azt mondja Atyánk: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd! 1Kor 3,21b: Mert minden a tiétek. Isten gyermekei így álljanak a szolgálathoz, hogy ők az Atya munkatársai, és a magukéban dolgoznak!

2.) Miből látszik, hogy Isten az embert munkatársának teremtette?

1Móz 2,15: És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy művelje és őrizze azt. A kert és az egész Föld Istené. 5Móz 10,14: Íme az Úréi, a te Istenedéi az egek, és az egeknek egei, a föld, és minden, ami rajta van! 1Kor 10,26: Mert az Úré a föld és annak teljessége. Ennek egy részét, az Édenkertet Ádámra bízta, hogy művelje és őrizze. A bűneset után 1Móz 3,23: Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett vala. De az ember az ördög gyermekeként nem úgy bánik a földdel, mint Isten munkatársa. Nem műveli, és nem őrzi, hanem tönkre teszi. Sokan kongatják ugyan a vészharangot, de hiába: A Sátán uralma alatt, a gőgös és pénzhajhász ember tovább pusztítja a földet.

Megoldás erre az ezeréves királyságban lesz. Zsolt 37,9-11: Mert az elvetemültek kivágattatnak; de akik az Urat várják, öröklik a földet. Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott. A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben. Az Úr Jézus is megerősítette ezt: Máté 5,5: Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.

Isten és a munkatársai most elsősorban nem a föld művelésével foglalkoznak, hanem azzal, hogy embereket mentsenek meg a Sátán uralma alól, hogy embereket hozzanak ki a szellemi sötétségből, a bűnből, a halálból.

Szeretnék egy fontos dolgot kihangsúlyozni. Isten „nem szorul rá” arra, hogy az ember a munkatársa legyen. Ő az ember nélkül is elvégezhetné, amit akar. Hogy szolgái, sőt munkatársai lehetünk, ez kegyelem, ez kitüntetés!

Az alapige az 1Kor 3,9-nek az eleje volt. A teljes vers így hangzik: Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Úr Jézus egyik példázatában beszél szántóföldről. Olv. Máté 13,36-39. A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai. Nyilvánvaló, hogy amiről Pál apostol ír, hogy Isten szántóföldje vagytok, nem azonos az Úr Jézus példázatában szereplő szántófölddel. Isten szántóföldje most nem a világ, hanem az újonnan született emberek, Isten gyermekei.

És most Isten épülete sem a világ. Amin az Úr most dolgozik, és amiben a szolgái, a munkatársai lehetünk, nem a világ, hanem az Ő gyermekei, a Gyülekezet. A világ csupán annyiban munkaterület, hogy onnan hívja ki az Úr az embereket az életre.

A következőkben Isten munkatársairól és erről a munkáról szólok.

3.) A munkáról és Isten munkatársairól

Nézzük először ezt a két munkaterületet: Isten szántóföldje és Isten épülete!

(1) Isten szántóföldje vagytok.

Milyen munkák vannak a szántóföldön? Maradjunk annál, amiről Pál ír! 1Kor 3,6: Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést. Ez azt jelenti, hogy az ember úgy lesz hívővé, mint ahogy a szántóföldben plántálnak és öntöznek. A palántát nem Pál teremtette. Az emberbe ültetett palánta az új élet, J. Kr. Pál csak hirdette Kr.-t, úgy plántálta az emberi szívekbe. Aztán jött Apollós, és ezt az új, krisztusi életet az Igének élő vizével öntözte. De a növekedést Isten adta.

Mi, emberek, az Úr szolgái vagy munkatársai nem tudunk életet és növekedést adni, csak Isten. Éppen ezért nem is bízta ránk. Viszont tudunk plántálni és öntözni, ezért azt bízta ránk. Nem azért, mintha Ő azt is meg nem tudná tenni. Megtehetné, de azért bízta ránk, hogy munkatársai legyünk.

Adjuk hát az Igét szavainkkal, bizonyságtételünkkel, és krisztusi életünkkel!

(2) Isten épülete vagytok.

Itt elsősorban nem a személyes hívő életünkről van szó, hanem a közösségi, a gyülekezeti életünkről. Ef 2,20-22: Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Szellem által. Tehát szent templom épül. A templomról azt olvastuk, hogy Isten hajléka. Ott lakik az Úr! Egyénileg a testünk is a Szt. Sz. temploma, de itt arról van szó, hogy együtt a Gyülekezet, és egy helyi gyülekezet is Isten temploma.

Hogyan épül ez a templom? Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus. Az alapot, J. Kr.-t a próféták és az apostolok vetették meg, és a sarokkő, a szegletkő, ami irányt szab, az is J. Kr.

Ki építi ezt a templomot? Olv. 1Kor 3,10-15. Isten minden gyermeke építő is. De nem mindegy, mit építünk a fundamentumra! Amit építünk, ama napon a tűz próbálja meg. Úgy építsünk, hogy ne valljunk kárt!

Az Ige az Úr építő munkájáról egy másik képet is hoz, a testnek a képét.

(3) Krisztus Teste vagyunk.

1Kor 12,27: Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint. Ef 4,16b: minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben. Kr. Teste, a Gyülekezet is növekedik és épül. Még nincs teljesen készen. Ahhoz, hogy kész legyen az elragadtatás idejére, szükséges minden egyes tagnak a munkássága. Az Ef 4,6-ban azt olvassuk, hogy az Atya mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik. Aztán az Ef 4,11-12. v.-ben azt olvassuk: És Ő adott némelyeket apostolokul, prófétákul, evangélistákul, pásztorokul és tanítókul, szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére. Ők, az apostoloktól a tanítókig, Isten munkatársai, akik ugyanazt a munkát végzik, mint az Atya: építik a Kr. testét. De a 16. v.-ben azt olvastuk, hogy minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben. Vagyis a Test, a Gyülekezet minden tagja a maga mértéke szerint munkálkodik a test felépítésében. Ahogy pl. a Zsid 10,24 int minket: Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk.

(4) Az imádság.

Ennek a munkának fontos része az imádság. 1Thess 5,17: Szüntelen imádkozzatok! 1Thess 5:25 Atyámfiai, imádkozzatok értünk! Jak 5,16b: igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése. Gondoljuk meg, hogy az imával is az Úr munkatársai vagyunk, hiszen, Róm 8,34b: Krisztus az Isten jobbján van, aki esedezik is értünk.

És igen nagy ígéretünk is van, Róm 8,26: A Szellem is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik mi értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.

Legyünk hát állhatatosak és szorgalmasak az imádkozás szolgálatában is!

Különös az Úr elrendelése. Minden hívő egyszerre olyan, mint a szántóföld, és a szántóföldön munkálkodó földműves. Minden hívő egyszerre az Úr templomának élő köve, és az Úr munkatársa a templom felépítésében. Isten gyermekei egyszerre Kr. testének tagjai, és ugyanakkor építői is a Kr. Testének. Imádkozom másokért, és értem is imádkoznak a testvérek. Tehát Isten minden gyermeke szántóföld, része a templomnak és a Testnek, ugyanakkor Isten munkatársa is ezek építésében.

Újból feltehetjük csodálattal a kérdést: Jób 7,17: Micsoda az ember, hogy őt ily nagyra becsülöd, és hogy figyelmedet fordítod reá? Zsolt 8,5-6a Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél! Micsoda kiváltság embernek lenni! Újonnan születettnek, Isten gyermekének, Isten szolgájának, és az Ő munkatársának lenni!

Befejezés

Az a munka, amit Isten bízott ránk, amiben Őt szolgáljuk, és az Ő munkatársai vagyunk, nem hiábavaló munka! Az ember Isten nélkül végzett földi munkája hiábavaló. A bűneset után Isten megátkozta a földet, és töviset, bogáncsot termett. Azzal küszködik az ember még ma is. A Préd 1,2-3. v.-ben olvassuk: Minden felette nagy hiábavalóság a nap alatt! Az ember munkájának nincs semmi haszna a nap alatt. Minden az ítélet tűznek van fenntartva! Ezzel szemben 1Kor 15,57-58: De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban. Ámen.